Mindjárt itt a nyár és még nem tudja hova megy nyaralni? Mi segítünk eldönteni ezt a dilemmát! Legyen Horvátország, az idei nyaralás színhelye!
Talán nem is kell sokáig taglalni, hogy miért Horvátország a legjobb választás. Horvátország földrajzi fekvéséből kifolyólag a legközelebbi tengerpartot jelenti számunkra és, ha szigetre vágyunk azt is itt találjuk meg a legközelebb. Kifejezetten ajánlott egyébként azoknak az embereknek, akik először mennek más országba nyaralni és nem szeretnék azonnal a világ másik végével kezdeni a „Földgolyó” felderítését!
Horvátország mindenki igényét kielégíti! Azokét is, akik homokos tengerpartra vágynak, de azokét is, akik inkább az apókavicsos partokat preferálják. Horvátország biztonságos ország, ami szintén fontos kritériuma mindig egy tervezett utazásnak. Az ország 2013 óta tagja az EU-nak is. Horvátország viszonylag könnyen megközelíthető, Magyarországról, különösképpen, ha Letenyénél lépjük át az ország határait és rátérünk az A4-es autópályára. Jó úti cél lehet ez az ország, azoknak a szerelmespároknak, vagy családoknak, akik nem feltétlenül szeretnének messzire utazni, vagy rövid szabadságuk miatt csak néhány napos nyaralást terveznek.
Horvátország egyébként történelmi vonzatait tekintve is élményeket hordozhat, hiszen számos érdekes történelmi esemény fűzhető az országhoz, kiváltképp a magyarok számára, ugyanis történelmi utunk több ponton is keresztezte egymást.
Az ország tehát mondhatni, hogy „nekünk lett kitalálva! ”
A választott országon belül is fontos jó helyet választanunk, így esett a választásunk Loparra!
Lopar tulajdonképpen egy valamennyire különálló félsziget, hiszen Rab szigetén található, de ez az egyetlen hely, ami mégsem sorolható Rab- szigetéhez, így önálló településként tartják számon.
Rab-sziget: A sziget alapterülete 93,6 km2 és lakossága 9480 főben került megállapításra. A sziget teljes hossza 22 km és 11 km széles. A szárazföldtől a Velebiti- csatorna választja el. A szigeten szölőt, olajbogyót és gyümölcsöket termesztenek leginkább. Érdekes, hogy a sziget egyik fele szinte érintetlennek tekinthető, itt leginkább fenyvesek terülnek el.
Rab klímája mediterrán, emiatt a nyarak kimondottan melegek (a napsütéses órák száma 2500 óra/év), a telek viszont enyhéknek tekinthetőek. A szigeten végignyúló Kamenjak vonulata megvédi a délnyugati területeket a szárazföld felől érkező bórától (száraz hideg szél)
A sziget két községre osztott, az egyik Rab, a másik Lopar. Rabhoz tartozik minden összes település, Lopar kivételével, amely önálló település! Lopar egyébként a népsűrűségét tekintve az 5. legnagyobb a sziget viszonylatában.
A sziget történelme i. e. 360-ra tekint vissza, amikor illírek éltek a területen. Ez után i. sz. VI. századig a Római Birodalom része volt, Augustus szerezte meg i. e. 10-ben. Ez volt az első római város Dalmáciában, amely megkapta a felix (boldog) előnevet. San Marino alapítója, Marinus Rabon született.
Rab a Bizánci Birodalom része volt, a középkorban, majd rövid ideig a Horvát Királysághoz tartozott, és 1358-ban az Anjou Nagy Lajos ellenőrzése alá került. A reneszánsz ideje alatt a Velencei Köztársasághoz tartozott, később a Habsburg Birodalom részeként jegyezték. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után az Olasz Királysághoz került, végül Jugoszlávia része lett. A második világháború alatt egyébként a fasiszta Olaszország koncentrációs táborokat alakított ki a sziget területén, itt több mint ezer embert öltek meg 1942–43-ban. A tábor helyén 1953-ban emelt emlékhely, Kampor falujában kereshető fel.
A sziget nevének (Arba) jelentése „sötét, erdővel borított”. Feltehetően ezt a nevet az itt élő liburniai törzsek ragasztották rá. Valószínűleg innen vették át a görögök és a rómaiak is a későbbiek folyamán, akik már térképeiken is ezt az elnevezést használták. A ma is használatos Rab nevet a szigeten először a VII. században letelepült szlávok használták, de első hivatalos említése ebben a formában csak a XV. században került feljegyzésre.
Rab szigetéhez viszonylag közel eső látványosságok, nevezetességek:
Zadar
A Nap köszöntése: Az építmény, ami tulajdonképpen egy napelem, a sétány legvégén található. A Nap köszöntése alkotás a célja, hogy bemutassa a természettel való kommunikáció és együttélés fontosságát. Az alkotás tulajdonképpen, a sokak szerint világcsoda szintjén álló zadari naplementét teszi még varázslatosabbá.
A mű tulajdonképpen egy 22 méter átmérőjű kör (napelem). 300 többrétegű üveglapból tevődik össze ez a „virtuális Nap”. A Nap mellett a többi bolygó is megtalálható méretarányosan. Maga a műalkotás 8 millió kunát emésztett fel. Bár a tereprendezéssel együtt 50 millió kuna volt a teljes költségvetés, valószínűleg jó döntés volt a megépítése, hiszen a turistaforgalom egyik közkedvelt színhelye. Zadar, Dalmácia fővárosa. A város abszolút specialitása, hogy számos középkori épületet őriz, ennek segítségével teljesen a középkorban érezhetjük magunkat. Büszkék is lehetünk, ugyanis a Szűz Mária templom harangtornyát Könyves Kálmán királyunk építtette valamikor 1100 környékén.
Fiume
A Horvátország 3. legnagyobb városa Fiume, Zágráb és Split után. Kevesen tudják, de egy rövid ideig Magyarország részét képezte és még szabadállammá alakulásakor is hivatalos nyelvként volt meghatározva a magyar. Büszkeséggel töltheti el szívünket, hogy a város jelenleg is szemet gyönyörködtető, fantasztikus és patinás épületekből álló arculata az Osztrák-Magyar Monarchia korszaka alatt alakult ki. A város fő tevékenységének tekinthető, a hajógyártás.
Az olasz Fiume és a horvát Rijeka szó egyaránt folyót jelent, mivel itt torkollik a tengerbe a Recsina- folyó, amelyet lakói olaszul Fiumara néven (időnként megáradó hegyi patak) is neveztek. Tehát a város horvát neve is a folyóvízhez kapcsolódik.
Ez a város nagyon fontos szerepet játszik a magyar történelemben, hiszen a Fiumei Tengerészeti Akadémián végzett Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója.
